posztok nb3 címkével

Koltai

#

Narancsban, de még ETO dresszben

Finoman szólva is hullámokat vet az online térben Koltai Tamás mai nyilatkozata, ami első közlésben a Kisalföldben jelent meg és már sfefe kolléga is idézett belőle részleteket.

Az egy dolog, hogy például olyan sztárok és valódi labdarúgók mint Gianluigi Buffon vagy éppen Angelo Di Livio egykori lépéseit vetik össze az ETO elhagyásáról szóló döntésével, de már-már a klubhoz való elkötelezettségét is megkérdőjelezik sokan.

Teszik egy olyan játékos kapcsán, aki gyakorlatilag a komplett pályafutását az ETO-nál töltötte.

Személy szerint én is nagyon örülnék, ha az NB III-ból újra az első ligát megcélzó csapat keretében minél többen lennének olyan, magyar szintén minőségi játékosok, akik most is itt vannak és akik számára a mezre varrt címer nem csak a munkaadó logóját jelenti.

Ez azonban egyszerűen nem várható el! És most nem arról beszélek, hogy Buffonnak meg Di Livionak nyilván belefért a büdzséjébe egy-két alsóbb osztályban eltöltött év, annak minden kényelmetlenségével együtt.

Mindenki nézzen már magába!

Őszintén és tiszta szívvel ki merik jelenteni a kritikusok, hogy az adott munkahelyüket akkor is tovább szolgálnák feltétel nélkül, ha az éppen nagy bajban lenne és egyébként lenne számukra lehetőség a továbblépésre?

Aki így tesz, az előtt tényleg megemelem nem létező kalapomat, de aki nem, azt sem vetem meg.

Koltai egyetlen kérdésre ad rossz választ a cikkben.

– Előfordulhat, hogy egy másik győri csapat, a Gyirmót  NB I-es lesz. Ha hívnák, akkor odaigazolna?
– Mivel győri vagyok és sok minden a városhoz köt, ebből a szempontból  előnyös  lehetne. Nyilván nem csak rajtam múlik a dolog, s akár ez a  megoldás is előfordulhat.

No ezt tényleg nem kellett volna, Tamás!

 


Ötéves terv

#

ötéves terv

A blogolás sok mindenre rákényszeríti az embert.

Például arra, hogy 199 forintért megvegye a Nemzeti Sport print változatát azért, hogy tökunalmas és semmitmondó exkluzív interjúkból tudjon meg fontos információkat.

(Közben meg le kell nyelni a pirulát: a címlapon Varga Roland örömködik…)

Néha azonban tényleg találni gyöngyszemeket.

Költségvetésünk biztos lábakon áll, három-négy bevételi forrásra biztosan számíthatunk. A város mögöttünk áll – sőt további szponzorok, támogatók is érkezhetnek.

(…)

Az eredeti elképzelésünk az, hogy a felnőttcsapatnak öt év alatt kell visszakerülnie az élvonalba. Persze nem sértődünk meg, ha három év alatt veszi sikerrel az akadályokat. Tisztában vagyunk vele, hogy fontos az eredményesség – ráadásul a győri szurkolók is éhesek az újabb sikerre. Győri fiatalokból, helyi kötődésű labdarúgókból igyekszünk kialakítani a keretet. Olyan játékosokra van szükségünk, akiket a helyiek szeretnek, elfogadnak és szívből tudnak nekik szorítani.

– mondja dr. Drucskó Zoltán ügyvezető.

Emlékszik még valaki a férfi kézilabdacsapat agóniájára? (Aki nem, az olvashat róla itt és itt.)

Kicsit több mint két évvel ezelőtt adott dr. Hoffmann László interjút az Origónak, amiből most idéznék egy rövid részletet.

Két éve mégis visszatért a férfi kézilabdába, és a Széchenyi ESE másodosztályú csapatánál a szakosztály támogatói körének vezetője lett. Azt mondta, cél, hogy három év alatt élvonalbeli legyen a SZESE. És úgy tűnik, most sikerülhet, hiszen veretlenül vezetik a másodosztály Nyugati csoportját.

 

Tudja, eltelt tíz év, és kellett valami újat csinálnom. Úgy éreztem, ez a feladat összeegyeztethető a civil foglalkozásommal. Décsi Gáborral és Gerháth Zoltánnal azon kezdtük el gondolkodni, hogyan támaszthatnánk fel a férfi kézilabdát Győrben. Elsőre az ETO-ra gondoltunk, de a férfi szakosztály haldoklott, morális mélyponton volt, és óriási adóssággal bírt, így kerültünk kapcsolatba a Széchenyi Egyetemmel. Arra gondoltunk, hogy egy idehaza teljesen új filozófia alapján működő klubot alakítunk ki, a tanulást és a sportot összekapcsolva dolgozunk. Amíg két éve három iskolában nyolcvanan kézilabdáztak, most tizenegy iskola segítségével már ötszáz főről beszélhetünk. A bázis és a háttér megvan, most olyan játékosokat kell nevelni, akiből majd idővel szurkoló, sőt támogató lesz. Reméljük, hogy a munka és a tanulás együttes hatása vonzó lesz.

 

Ez azt jelenti, tejes egészében győri játékosokra építene a klub?

 

A mostani tizenhatos keretben is tizenöt győri kézilabdázó van. A városban volt jó utánpótlásképzés, megvannak a hagyományok, erre kell építeni. Persze, ha feljutunk, és előrelépünk, akkor nem kizárt, hogy lesz egy-egy nem győri, esetleg külföldi játékos, de az alapfilozófiát ez sem változtathatja meg.

 

Elégedett az elmúlt két év eredményeivel?

 

Sportszakmailag talán kicsit gyorsan haladunk, de ha feljutunk, és két-három évet erősödünk az NB I-ben, akkor álmodhatunk nemzetközi kupaszereplésről.
(…)
A közelmúltban a bajnok MKB Veszprémmel játszottunk a Magyar Kupa nyolcaddöntőjében, kikaptunk 42-28-ra, de az egyetemi csarnokba háromezer szurkoló jött ki. Háromezer fizető néző, mert nem alacsonyítjuk le a sportágat azzal, hogy csak a telt ház miatt ingyenjegyeket osztogassunk. Ez nagyon jó visszajelzés volt arra, hogy Győrben van igény a férfi kézilabdára, a mérkőzés után több támogató is jelezte, beszállna a csapat szponzorálásába. Az a klub, amely egy lábon akar megállni, halálra van ítélve. Én hosszú távon működő klubmodellben gondolkodom, olyan klubban, amely értéket teremt, saját utánpótlással bír, ahol nem kell politikusokhoz dörgölőzni és hozzánk csapódott kalandorokkal dolgozni.

A két eset nem teljesen egyforma, de azért vannak hasonlóságok. Remélem azok, akik most az ETO feltámasztását tűzték ki céljuknak, tanulnak a kézisek hibáiból, hiszen az a csapat aztán tényleg feljutott az NB I-be, de ott a biztató kezdet után nem tudott megragadnia és retúrjeggyell vissza is hullott a másodosztályba.

Most meg annak kellett örülni, hogy nem zuhant tovább.


Az út eleje

#

Szeitz Tibor újságíró legjobb szándéka ellenére is kissé PR-ízű beszélgetés jelent meg a Kisalföld Online-on dr. Drucskó Zoltánnal, a klubot a jövőben működtető ETO Futsal Kft. ügyvezetőjével.

Az első tanulság: ne feltétlenül jogászt kérdezz, ha választ is szeretnél a kérdéseidre.

Az interjúban szereplő főbb gondolatok a következők.

1. Az NB III-as indulás elvi lehetőségéhez szükséges 135 vagy 150 millió forint forrása üzleti- és adótitok miatt – a titokzatos partner kérésére – nem publikus, ami nyilvános, hogy közpénz nem került a rendszerbe.

2. Az ETO Futsal Kft. jelenlegi többségi tulajdonosa az ETO Futsal Club, mellette még maga dr. Drucskó birtokol tulajdonrészt, azonban a struktúra a megváltozott helyzet következtében később módosulhat. Ha a futballcsapat feljut a másodosztályba, a működtetésre új gazdasági társaságot fognak alapítani. (A 2010-ben alapított ETO Futsal Kft. eddig csak 2011-ben realizált 1,2 millió forint bevételt, 2013-ig bezárólag a többi lezárt üzleti évben egyáltalán nem volt forgalma, így értelemszerűen folyamatosan minuszos a cég. A saját tőkéje minden évben negatív, ami miatt a hatályos szabályok miatt már lépéseket kellett volna tennie, pl. a jegyzett tőke emelésével. A 2014-es beszámoló még nem ismert, így elképzelhető, hogy ezt a mulasztást már orvosolták. Az kétségtelen, hogy szigorúan a számok alapján ez nem egy működő cég, de ha valaki veszi a fáradságot és megnézi a profi klubokat működtető többi gazdasági társaság analtikáit, jellemzően ott is unortodox adatsorokat fog látni. A Győri ETO FC Kft. 2013-ban 840 millió forint bevétel mellett közel 500 milliós üzemi veszteséget mutatott ki. Ugye elvileg mi voltunk az egyik legstabilabb futballvállalkozás és a bekövetkezett bukta sem emiatt történt. Szóval itt most csak tényeket mutatok be és kerülném a minősítést.)

3. A harmadosztályú licenc még nincs meg, de a végső döntéstdöntést csak május 26-ig kell meghoznia a szövetségnek. A pozitív üzenet az, hogy nem kért a bizottság hiánypótlást, ami indirekt módon igazolja, hogy minden oké.

4. A jelenlegi NB III-as keret tagjaira számít az elnök, de közel sem biztos, hogy sikerül őket megtartani. A Borkai polgármester által is előszeretettel bedobott ármány kap itt hangot: egyesek ellenünk dolgoznak.

5. Az NB I-es csapat körül dolgozóknál a létszám szűkítése valamint a bérek (lefelé történő) korrekciója várható. Az ügyvezető óvatosan ugyan, de minőségi cserékre is utal.

6. Preszeller Tamásnak van a legmagasabb iskolai végzettsége, ezért lehetne ő a legfőbb szakmai felelős.

7. A centerpályán tervezik a bajnoki meccsek megrendezését, de a kondíciók még nem tisztázottak és ugye itt a csődbiztosnak is van szava.

8. A futsalt támogató Rábával tárgyalni fognak az esetleges szponzorációról, de jelenleg nem reális, hogy a cég újabb pénzeket fordítson a sportra. Az újságírói kérdés az Audi esetleges szerepvállalását is pedzegeti, a válaszoló azonban ezen finoman elsiklik.

9. Nem kizárt, hogy két év múlva újra első osztályú legyen a klub, a szándék mindenesetre megvan rá.

Nyilván nem lehet más cél mint a bohócliga, de legyen mindenki számára intő jel az, ami nagy hagyományokkal rendelkező férfi kézilabda csapattal történt vagy éppenséggel történik.

A két sztorit nem lehet összevetni, de a tanulságokból ettől még lehet tanulni.

Az alap az építkezéshez, ha szépséghibákkal is, de megvan.

Ebből a székből tényleg csak azt szeretném kérni, hogy ne rontsák el a játékunkat. A szurkoló, ha látja az akaratot és a jószándékot, könnyen megbocsát.

A sumákolásnál azonban hamar haragos lesz.

 


Jogbiztonság, egyenlő feltételek? Ugyan már!

#

Ahogy azt a délelőtti posztban is megírtam már, bekövetkezett amire számítani lehetett már napok óta, jövőre miden valószínűség szerint az aktuális versenyszabályzatba magasról szarva csökkentett létszámmal indul útjának az első osztályú bajnokság. Tényleg nem túl meglepő fordulat ez azoknak, akik érzik azt, hogy immáron az MLSZ-nél is a totalitárius diktatúra jellemzőbb vonás mint a versenyeztetés, ami ugyebár a sportban mint olyanban már helyből kurvára aggasztó.

Lényegében eltolták az első osztályból azokat a csapatokat cseppet sem etikus módon a szezon kellős közepén, úgy hogy mint azt írtam, érvényben van a következő szezonra egy 16 csapatos versenykiírás, amit majd szépen átdolgoznak most a fiúk “az események tükrében”. Jönnek a szerencsejátékból a pénzek, csordogálnak a TAO-s, és a tv közvetítésért kapott pénzek, a fazék körül meg sokan voltak. Amíg néhány hónapja egy Újpestet minden áron meg kellett tartani, addig most velünk együtt még négy csapat megy a levesbe a sajtótájékoztatón mintegy félmosollyal megjegyezve, hogy jobb teljesítményre sarkallják ezeket a klubokat. Köszönjük szépen, igyekszünk.

De ez még nem minden! – ahogy a szar televíziós reklámokban szokás mondani. Bejelentették még, hogy mostantól legfeljebb 7 külföldi játékos lehet egy csapat keretében, és három a kezdő csapatban. Nagyjából azt is meghatározzák, hogy kiket alkalmazhatnak egyes klubok nyártól, szarva az érvényes szerződésekre. De itt jön a csavar! Aki indul nemzetközi kupa selejtezőben az több légióst alkalmazhat mint a nemzetközi kupában nem induló klubok. Ezzel mintegy kimondatlanul is bebetonozva ezeket a csapatokat az első helyekre, legyen akármekkora versenyhátrány is ez azoknak a csapatoknak akiknek máshogy kell kereteket összeállítani. Továbbá, ahogy azt hanta csakblog atyaúristene kifejtete: “És ha egy klub egyik évben indul, majd nem jut ki, akkor szerződést kell bontania a légiósával? Magyarán jönnek az egyéves szerződések, hogy utána ne lehessen eladni őket? Egész biztos jól végig volt ez gondolva?” Minden jót a továbbiakban versenyegyenlőség.

Mindez minket már kevésbé érint persze, ugyanakkor rohadtul undorító azt látni hogy a magyar futball és a jogbiztonság éppen kanyarban sincsenek egymással. A Fradinak, miután a Vidit most remekül szétszedik innen is gratulálunk a jövő évi előre megnyert bajnoki címükhöz, illetve sok sikert még a Felcsútnak a nemzetközi kupaselejtezőkben. Én meg lassan már ott tartok, hogy jobb lesz az NB3-ban, ott legalább jól tudom magam érezni majd továbbra is a lelátón, és még azzal a szar kártyával sem kell bajlódni, amiről egyébként az MLSZ elnöke szerint senki semmi rossz érvet enm tud mondani, és amit mondanak az is csak egyszerű butaság. Nem tudom kivel beszélgetett róla…


Néhány gondolat a harmadosztályról, létszámcsökkentésről, licencekről, és egyéb pénzügyi dolgokról

#

Hogy mi az NB3-ban indulunk az már fixnek tűnik. De sokan (az után amit az Újpesttel nem is olyan régen végigtolt az MLSZ erőből) joggal észrevették, hogy senki sem igazán sietett a segítségünkre, sőt a személyes kedvenc mondatom is a nagy semmi lebegtetése közben látott napvilágot, amikor a kedves vezető átadta Borkainak, hogy “ebben az országban közpénz futballra nem költhető”. Aha…

Mindeközben nagyjából azóta, mikortól szárnyra kaptak a hírek, mi szerint Garancsi az MLSZ elnökségi tagja lesz, lehetett számítani arra, hogy kevesebb indulóval rajtol majd hamarosan a liga. Ugye a fent említett klubvezetőnek régi vesszőparipája a kisebb létszámú első osztály. Ugyebár TAO pénzek, amik tulajdonképpen ellenőrizhetetlenül folynak bele a sportba manapság, tv közvetítési jogdíjak, illetve a következő szezontól érkeznek a szerencsejáték pénzei is a klubokhoz. Ugye érthető már miért kell kevesebb csapat az első osztályba.

Most pedig egyre többször szembesülünk (persze csak fű alatt megszellőztetett hírek formájában) azzal, hogy nagyon kevés az a csapat amelyik biztosan stabil lábakon elindulhat jövőre az első osztályban (nem kell nagy látnoki képességekkel rendelkezni ahhoz, hogy átgondoljuk melyik tulajdonosi érdekeltség csapatai ezek), és rengeteg csapat robog még a szopórolleren, mert nem valószínű hogy kapnak licencet jövőre. Ahogy a csakblog írta tegnap rohadtul szórakoztató (a kellő groteszk humorra fogékonyaknak persze) hogy most, mikor végre a licencszabályzatot komolyan veszik a versenyszabályzatba magasról szarnak bele. “Majd a nyáron átbeszéljük fiúk!”  Pedig ahogy Varjú Tamás mondta, 4-5 csapatnak kisebbfajta csoda kellene ahhoz hogy jövőre elinduljanak az első osztályban. Ennek fiskális okairól lásd ugye az előző bekezdést.

Ezeket mind végiggondolva kicsit talán már jobban kikristályosodhat, hogy miért nem jelent meg a segítségünkre bárki, és miért nézte végig azt mindenki, ahogy csendben tönkremegyünk, és mintegy kegyeletadományként megajándékozva minket a végén egy NB3-as indulási joggal, amit tudatosan a sok “beszántjuk, ledózeroljuk, dögkút” egyéb poszt apokaliptikus képek után mindenki örömforrásként él meg. Hiába, ez a világ egy hatalmas P+R, és kampányesemény.

Jövőre pedig elképzelhető, hogy egy jól megvágott első osztály indul majd a bajnokságban, steril, jó barát tulajdonosi körrel. Ki lepődik meg még 2015-ben idehaza bármin ebben az országban? Ezek után ahogy nagyd kolléga írta az előbb, izgatottan várjuk a délutáni MLSZ sajtótájékoztatót.