posztok nb3 címkével

Mi? Merre? Hány méter?

#

nincs több ötletem… feladom…

Rövid kis hírecskét olvastam a mai Nemzeti Sport B-oldalán. Semmi különös, csupán készülődik a magyar futballhátország az új szezonra és innen meg onnan pottyan egy-egy információs morzsa. Vannak kevésbé szerencsés szerkesztők, akiknek nem osztottak lapot az EB kapcsán, ők pedig nyilván ugranak is minden lehetőségre: teljen az oldal! Nem lehet az egész újságot tippmix étlappal telerakni.

Azt mondja, hogy.

„Némi gondolkodás és az (sic!) Győri ETO-val történt tárgyalás után a Kozármisleny vezetősége pénteken úgy döntött, vállalja a szereplést az NB II-ben (…)”

Tessék?

Én már igazából nem csodálkozom semmin. Egyrészt a menedzsment saját játékszernek tekinti a sok sebből vérző szakosztályt és a stratégia szerves része, hogy mi (ti. Drucskó  & Co.) fenntartjuk/üzemeltetjük, nektek (ti. szurkolók) meg kuss. Ha valamit közölni szeretnénk a pór néppel, akkor magunkhoz hívatjuk a mindig kész médiát és csöpögtetünk valamit. Kényes kérdés nincs.

Az érem másik oldala, hogy szerintem itt már jó ideje azzal nyugtatta magát a Fej, hogy ha máshogy nem: adminisztrációs úton csak meglesz a második liga.

Jöttek az újabb és újabb verziók: 1. A Dorog és az Óvár feljuthat ugyan, de nem lesz licensze. 2. Keleten pepitában: kizárt, hogy a Cigánd képes legyen elindulni. 3. A Dunaújváros vagy az SZTK bennmarad az NB II-ben, de nem tud vagy akar ott játszani. 4. Aztán maradt az utolsó mentsvár: Kozármisleny.

Minden eshetőség megbukott sorra. Szomorú, hogy ez igazából a szavak szintjén túl nem rázta meg Drucskóékat. Mondjuk miért vagyok meglepve? A lényeg sínen van: kiemelt Akadémia lett az ETO…

Most annyival lettünk okosabbak, hogy kísérleteztek. Mivel sehol máshol nem olvastam az un. tárgyalásról, csak elképzeléseim lehetnek a folyamatról.

Íme egy lehetséges opció. (Természetesen az alábbi párbeszéd kizárólag a képzelet szüleménye, az a valósággal köszönő viszonyban sincs!)

„ETO: Sziasztok! Tudunk beszélni?

Misleny: Persze! Miről lenne szó?

E: Mi a helyzet az NB II-vel? Tudtok indulni?

M: Nehéz ügy, még nem döntöttük el.

E: Ma van a határidő.

M: Tudjuk.

E: Esetleg…?

M: Ha gondoljátok. Mondjatok egy számot!

E: X.

M: Kevés.

E: Biztos?

M: Biztos.

E: Hát legalább tettünk egy próbát…

M: Aha. Na szevasztok!”

Itt tartunk/tarthatunk.

 


Most múlik pontosan…

#
bűnbak

ő volt!

A Dorog az első meccslabdát beütötte. Rendesek voltak, mert így legalább nem áltatjuk magunkat feleslegesen.

Mérleget majd később vonunk, de jó magyar ember módjára én már most megadom nektek a lehetőséget, hogy bűnbakot keressetek.

Szóval: szerintetek kik miatt nem jutottunk fel?


Egy kis matek

#
matek

tanár úr kérem! én készültem…

Három forduló van még hátra, az utolsó kanyarra fordul a bajnokság, így aztán talán érdemes megnézni, hogy milyen kimenete lehet ennek az egésznek.

Az tisztán látszik, hogy a tavaszi bénázással (értsd: extrém döntetlensorozat!) sikerült ezt a szezont totálisan elb***szni. (Csak mellékesen jut eszembe két kérdés: Van a klubnál jelenleg szakmai igazgatói pozíció? Ha igen, ki tölti be ezt a szerepet? Ezt most halál komolyan érdekelne, mert a honlap nem igazán segít az eligazodásban…)

A legrövidebb út az egyenes, ami jelen esetben a direkt feljutást, vagyis az első két hely elérését jelentené. Az egyszerűség kedvéért én most negligálnám a bohócligás csapatok tarcsijait, mert a végelszámolásnál nem oszt nem szoroz a helyezésük.

[Nem is olyan kicsi mellékszál: Az ellenük elért mérleg természetesen más tészta. Nekünk a nyolc meccsből sikerült egy győzelmet összehozni, azt is az utolsó lehetséges alkalommal a Puskás2-vel szemben, amikor már gyakorlatilag tökmindegy volt és ebben az összevetésben csak 6 pontot kapartunk össze, ami 25%-os teljesítmény. A Mosonmagyaróvárnak még van egy meccse az MTK ellen Pesten, de már eddig 16 pont áll a neve mellett (76%) és a Dorog is nyert hármat, meg ikszelt kétszer (11 pont; 46%). Hallottam olyan hangokat, hogy mindez egyáltalán nem véletlen: stratégia, a kicsinálásunk szerves része. Nem röhögnék hangosan, mert sok embert éltetnek az összeesküvés-elméletek, de ennek legalább annyi a valóságalapja, mint a chemtrailes sztoriknak. Azt hallottátok egyébként, hogy az ETO-meccsek alatt feltűnően megnőtt a pálya felett elzúgó repülők száma? Ráadásul kétszer akkora kondenzcsíkot húztak?]

A lényegre visszatérve: a hétvégén eldőlt, az Óvárt már tuti nem tudjuk megelőzni, mert bár a kilencpontos hátrány elvileg éppen behozható három meccs alatt, de egyenlő állásnál a több győzelem rangsorol, amiben 14-18-ra állunk. A Dorog esetében még van matematikai esély, hisz „csak” nyolc egység a fórjuk, de ha ott tényleg komolyan gondolják az NB II-t, akkor a Kerület vagy a Sárvár valamelyikét biztosan leverik és az utolsó fordulóban akár 100-0-ra is kikaphatnak ellenünk.

Egyesekben felmerült egy esetleges licensz-probléma a riválisoknál. Ezzel lehetett álmodni pár napig, de az MLSZ honlap szerint mind a két helyen rendben vannak a papírok.

A kiírás úgy szól, hogy a legjobb csoportharmadik is a Paradicsomba jut, ami a mi kis sz***ros életünkben a másodosztályt jelenti. A szabályzat nem cifrázza túl, hogy mi rangsorol. Mivel mindenkinek azonos lesz a meccsszáma (32) tételezzük fel, hogy ugyanazt nézik mintha egy brancsból jönnének a csapatok: azaz először a pontszám, aztán a több győzelem, utána a gólkülönbség majd a több lőtt gól rangsorol. Mivel egymás elleni derbik nincsenek, értelemszerűen a direkt összevetést vizsgáló mutatók értelmezhetetlenek, így végső esetben jön a fair play lista, zárásként meg a sorsolás.

Igazából már a második kategóriára sem lesz szükség. Keleten a Nyíregyháza és a Cegléd már biztos feljutó, a kettejük sorrendje még bizonytalan. Ellenben a harmadik hely fixen a Cigánddé, akiknek már most 62 pontjuk van, mi meg ugye ötveneggyel állunk, így ez a hajó is elment. Fontos adalék: a bodrogközi csapatnak van licensze és nagyon úgy néz ki, hogy a papírt nem csupán parasztvakítás miatt szerezték be.

Annak talán lesz jelentősége, hogy a Közép Csoport bronzérmesét megelőzzük vagy sem, ha egyáltalán mi odaérünk. Erre van is némi sansz, mivel a már hetek óta bajnok Kozármisleny mellett csak a SZEOL (2.) és az Újbuda (3.) mutat érdeklődést az NB II iránt (ti. kért és kapott licenszt) és az utóbbi jelenleg 48 ponttal áll. Ismétlés a tudás anyja: az ETO-nak most 51 van. Kicsit zavaró, hogy már van egy „szegedi” csapat a második ligában, de nem szabad elfelejteni: a Szeged 2011-Grosics Akadémia igazából Gyulán működik. Jó lenne tudni, hogy mi túrót akar a püspök úr?

kiss-rigó

szeresd felebarátodat

És hogy miért érhet sokat egy esetleges második legjobb harmadik helyezés? Az NB II mostani mezőnyében van egy klub, amelyik nem kért és nem is fog kérni másodosztályú licenszt. A Dunaújváros deklaráltan amatőr szinten folytatja a későbbiekben. Mit jelent ez? Ha a csapat a pályán bent is marad, biztosan nem indul jövőre a második vonalban. Nem igazán találtam konkrét infót arra vonatkozóan, hogy mi ilyenkor a protokoll, de a szövetség jellemzően azt preferálja, hogy alulról töltsék fel a létszámot és ne valamelyik kieső maradjon.

Az újvárosiak most éppen a vonal alatt vannak, de pontegyenlőséggel állnak a Váccal (27-27). Három forduló van még ott is. Csipáznám, ha presztízsből komolyan vennék a végét, de sajnos a sorsolásuk keményebb mint a váciaké: többek között pl. Mezőkövesden is fellépnek. A küldetés azonban nem teljesen lehetetlen, bár ha mindkét csapat ugyanannyi pontot szerez a Vác fog örülni 30 kör után.

Ja! Van még egy jó hírem: a most harminc ponttal álló Szolnokot is beelőzhetik. Ebben nagy segítség lenne, ha a Gyirmót a hétvégén legyalulná a Tisza-partiakat. Bajnokavató happening lesz, nyilván örömfocival, azaz beleférne.

Egyébként nem vicc az egész, hogy ilyen többszörösen feltételes opciók lehetőségével kell foglalkoznunk?

Gondolt erre valaki tavaly augusztusban?

merre

mi? merre? hány méter?


Elklásszikó

#

nyugalom! mi támadunk felfelé!

Azt gondoljuk, hogy ez a csúcs. Segítenek is benne, mert folyamatosan megy a promóció. Volt jó pár meccs, ami ezt alátámasztotta és örök viszonyítási alapot jelent a világfutballban.

De.

Ne feledjünk számos Lazio-Roma, Arsenal-Spurs, Liverpool-MU, BVB-Bayern, OM-PSG, Benfica-Sporting vagy akár Brugge-Anderlecht, BVB-Bayern, de akár Nacional-Maritímo vagy Rapid-Austria derbit.

És most a Boca-River összecsapást hagyjuk is ki a felsorolásból.

***

ETO-III. kerület.

Ízlelgessük.

Amikor a Nádor aluljáróból kifordultam a Stadion felé vezető úton, nagyjából a Spar felett ívelő felüljárót követően egy cseppet elbizonytalanodtam. Egy időutazás részese vagyok? Folyamatosan hömpölygő kocsisorba kerültem és csak arra tudtam gondolni, hogy Glamour napok vannak az Árkádban, de a tömeg csak nem oszlott és rendületlenül ment tovább a Nagy Sándor József utcában és még az Ipar utcai elágazásnál sem tették ki az indexüket se jobbra, se balra.

Mit tesz ilyenkor az ember? Ránéz az okostelefonjára és várja a csodát. 1983 – írja ki a masina, ami akkor még nem is létezett. De nincs felmentő visszajelzés és nem azért, mert ez nem egy valós idejű regény, igazi szereplőkkel.

Itt most ugráló vár van a kapu mögött, meg eladott kezdőrúgás, amit ráadásul egy pesti hülyegyerek vitt el legénybúcsú álnéven, hogy utána felüljön a tribünre és a hasonszőrű barátaival egyetemben nagy ívben tegyen a sporteseményre, miután a pulcsi alá felhúzott egy X-1 évvel ezelőtti Kerület mezt  a kifogástalan szövésű zakó alá.

És ehhez asszisztálunk, meg minden bizonnyal örülünk a három forintos plusz bevételnek. Tényleg. Mi lenne, ha angol kuncsaftokkal próbálkoznánk? Mennyivel több pénz lenne.

A meccsről magáról nem szívesen beszélek. Győrben vagyunk, ahol a nép hozzászokott egy bizonyos fokú nívóhoz, ami persze az évek során fokozatosan csúszott lefele.

Mindig van lejjebb.

„Ugyan sikerült felállni 0 – 2 ről egy parádés 2. félidővel, de sajnos a győzelmet így sem sikerült megszerezni.”

Ez a hivatalos értékelés. Önkritikának nyoma sincs.

Nem tudom, hogy mi a hivatalos nézőszám, de valószínűleg a meccset végignézők nem veszik be ezt a maszlagot. Persze világos, a klubot szeretők ennél jóval többen vannak és őket lehet etetni.

Pontosabban érdemes próbálkozni.

De miért?

Leírom, amit láttam.

Az első félidő értékelhetetlen volt. Hazai pályán, egy nálunk kevesebbre taksált ellenféllel szemben ez a teljesítmény teljességgel elfogadhatatlan. Ha a harmadosztályú vegetáció a cél, akkor természetesen más a leányzó fekvése.

A második játékrész tempóban már oké volt, de ne feledjük, hogy az ellenfél közel fél órát emberhátrányban játszott. A szünet után azzal a jó értelemben vett agresszióval jöttek ki a srácok, ami minimálisan elvárható lenne. Ez elvitte őket a szépítő gólig, meg egy jó tízperces presszingig – aminek semmi köze Preszellerhez – de nem tovább.

Lehet azon vitatkozni, hogy az ellenfélnek volt egy NB I-es rutinnal rendelkező, ritka jó reflexű kapusa, aki többet fogott az átlagnál, de minket sem gátolt senki abban, hogy a szezon előtt vegyünk egy normális centert.

Aztán meg jött a punnyadás és a reménykedés: csak elfogynak a kiállítás után. Nem tették meg, az egyenlítő gólt is csak a saját faszságuknak köszönhetik, nem a roppant kreatív ETO támadásoknak – természetesen nem elfeledve, hogy Szabó Lukas ritka szépet nyesett.

Szóval itt a negyedik iksz a sorban és megint egy hurka ellen.

Nem lesz ebből NB II, kivéve ha a dumára is adnak majd jó sok pontot, mert abban ligaelső a csapat.

A Fehérvári úti csomóponttól folyamatosan sodródó embertömeg meg álomvilág marad még jó sokáig.

Különösen azért, mert meccsnapon a Puskás Betérő csukva volt.

***

Persze vannak csodák, hiszen a Real 2-1-re nyert Barcelonában.

látsz valamit, Tamás?


A számok nem hazudnak

#
statisztika2

így már jó lesz, főnök?

A vasárnapi meccs lefújását követően lejárt az   az elnök által adott ultimátum és már a Kisalföld is megszellőztette egy esetleges edzőváltás lehetőségét. Sokat nem kockáztatok én sem, ha azt mondom: a Felcsút II elleni meccs volt a Németh Zoltán-Jäkl Antal páros utolsó fellépése.

Ha egy kicsit bőkezűbb lenne a büdzsé, azt mondanám: várjunk egy kicsit, amíg  Mourinho szabad lesz, mert azt ugye senki nem gondolja komolyan, hogy itt első körben segít, ha jön egy átlagos tréner.

Hogy miért nem? Egyszerűen azért, mert a jelenlegi játékosállomány pontosan annyit nyújt, amire a képességei lehetőséget adnak. Nem többet és nem is kevesebbet. Vagyis előrelépés csak akkor várható, ha egy motivációs téren extrát tudó edző veszi át holnaptól a csapat felkészítését.

Vegyünk csak egy egyszerű, de kézenfekvő példát!

190 napja, azaz kicsit több mint fél éve játszották az NB I előző szezonjában az ETO-PAFC meccset, amit 1-0-ra nyertünk meg. Ez már akkor volt, amikor mindenki számára világossá vált: az első ligának egy darabig annyi.

Az alábbi összeállításban mérkőztek meg a felek:

ETO: Pogacsics – Brdarovski, Lipták, Lang, Windecker (Pátkai), Bucsa, Kamber, Ibanez, Rudolf (Mayer), Priskin, Koltai (Nagy Á.)

PAFC: Danilovic – Szélesi, Tar, Kelic, Spandler, Fiola (Szakály D.), Tóth B., Kleinheiser, Sallai (Tischler), Harsányi (Zsótér), Lencse

Vasárnap az ETO-ban Nagy Ádám és Mayer, a PAFC II-ben Tar és Spandler kezdett. Rajtuk kívül még Hudák lépett pályára, aki tavasszal a padon ült. 

Azon az áprilisi hétvégén az ETO tarcsinak Nagyatádon volt jelenése az NB III-ban, amit egy 2-0-ás győzelemmel abszolvált. Kozma, Németh Márk és Nagy Bálint végigjátszották a meccset. Most Nagy Bálint padozott, míg a másik két spíler egészen közelről láthatta az 1-4-et.

A PAFC II tavasszal a Fejér megyei bajnokságban szerepelt és majdnem egy időben a bohócligás derbivel a Dunafém-Maroshegy csapata ellen ikszelt (1-1). Abból a csapatból kizárólag Nagy Sándor járt itt a hétvégén, de csak kirándult egyet, mert a bemelegítés kivételével nem lépett a szentély gyepére.

A vasárnap pályára lépett 26 futballista közül 15-nek van első osztályú múltja: az ETO-ból 9-en, a Felcsút II-ből hatan léptek már pályára az NB I-ben. Plusz Németh László padozott egyszer, de azt nyugodtan nevezhetjük statisztikai hibának. A mi esetünkben jócskán szépíti a számokat a Quaestor-bukta miatti mizéria, hiszen páran biztosan nem kaptak volna (még?) lehetőséget, ha nem megyünk a vágóhídra.

A különbség ott látszik, hogy a kevesebb ember neve mellett mégis összesen több mint másfélszer (1,65) annyi játékperc áll. A PAFC-os srácoknál ez a szám 3729, míg nálunk 2260, azaz náluk átlagban közel 7, míg az ETO-nál nem egészen 3 meccs jutott eddig egy-egy játékosra.

(Az MLSZ Adatbank és a HLSZ információit használom. Annyi pontosítást tennék, hogy mivel csak a 2006-2007-es szezontól áll rendelkezésre teljes körű adatsor, a korrekt összehasonlíthatóság miatt Weitner Ádám esetében csak ettől az időszaktól kezdődően vettem figyelembe a számokat. Neki van még korábbról is múltja!)

Ha azt nézzük, hogy az azon a meccsen átlagban hány percet játszott egy-egy játékos, ahol pályára is lépett, meglepően kiegyenlített arányt látunk: az ETO-nál 53, a PAFC-nál 52 minutum ez az adat. Nálunk azonban Németh Márkot és Szabó Bencét is csak összesen egy alkalommal, a Debrecen elleni szezonzáróra nevezték (0-5), ahol aztán a teljes 90 percet lenyomták. Amennyiben ezt a két tételt kivesszük a statisztikából, a győri adat máris csak 43 perc/mérkőzés, ami máris közel 20%-os differenciát jelez a kárunkra.

Nincsenek nagy számok, ezért az abszolút értékek talán nem annyira érdekesek, de az alábbi ábra más megközelítésből jól mutatja a különbséget. A két oszlop-diagram a két csapat játékosainak NB I-es mérkőzésre való nevezését tartalmazza, azzal a megosztással, hogy ebből hányszor kezdett egy játékos, hányszor volt csere és hányszor üldögélt csak a padon.

diagram etofelcsút2

csak én látom úgy, hogy a baloldali oszlop kisebb?

 

Fiatalemberekről van szó, így logikus, hogy az utóbbi esetek vannak többségben. A másfél körüli szorzó (1,59) itt is megvan: az ETO-istákat 82-szer, míg a felcsútiakat 129-szer írták be a jegyzőkönyvbe. Az összehasonlítás szempontjából a kevés pozitív mutatók egyike, hogy az ETO-nál nagyobb arányban léptek pályára azok, akiket beneveztek: a 71% áll szemben az 50-nel.

A másik, hogy emögött a sok statisztikai adat mögött nekünk van két gólunk (Weitner, Mayer), amit a Felcsút nem mondhat el magáról.

Összegezve azt állítom, hogy a keret képességei behatároltak még ebben az osztályban is. Aki ezt nem látja az vak, aki ennek ellenkezőjét állítja, az hazudik.

Szóval a magasabb célok elérése érdekében biztosan nem lesz elegendő az edzőcsere, ahhoz még ebben az ezerszer lesajnált magyarfociban is kellene egy-két minőségi igazolás.

statisztika

az ábra csak az első 10 forduló adatait tartalmazza

 

 

 

 

 


No akkor most mi lesz?

#
noidea

ma dr. Drucskó rendel?

 

Az Elnök Úr szólt hozzánk és meglepőket mondott – szerintem.

Vegyük sorra.

  1. A szezon előtt nem mérték fel jól a játékoskeret minőségét.
  2. Félrekalibrálták az osztály nívóját.
  3. Az újonnan igazolt, tapasztaltabb focisták nem hozták a várt szintet.
  4. Páran – gondolom a régiek közül- csalódást okoztak.
  5. Pákolicz felgyógyulásának hosszát elmérte az orvosi stáb.
  6. Az első három meccs (ti. győzelmek a Csorna, a Tatabánya és a Csepel ellen, mindegyik itthon) után azt hitték, hogy minden oké.
  7. A félszezon közepén rájöttek, hogy eddig csak gyengébbekkel játszottunk.
  8. Az akadémiáról kikerült játékosokat agyonnyomja a tét, vesztett állásból nem tudnak fordítani.

Most lépjünk azon túl, hogy egy magát komolyan vevő klubnál a felsorolt nyolc tényezőből nem igazán tudom, hogy melyik merülhetne fel, anélkül, hogy annak ne lennének akárcsak személyi konklúziói. Talán csak az orvosi esetnél érzek bizonytalanságot.

Sportszeretőként én csak az alábbi kérdéseket teszem fel a fenti logikára felfűzve.

  1. Ha az siker, hogy az akadémisták többségét megtartottuk valamint az edzők személyében sem történt jelentős változás, akkor mi a túró okozhatott meglepetést a játékosok kapcsán?
  2. Nem ebben az osztályban játszott tavaly is tarcsi? A mezőnyben kétségtelenül megjelent négy bohócligás fakó, de egyebekben maradt a többség. Értem én, hogy új cég működteti a boltot, de akkor is…
  3. Rendben van, hogy nem dőzsöltünk a pénzben és most nem annyira vonzó ETO színekben futballozni, de valakik csak eldöntötték, hogy kit vegyünk meg. Nem hiszem el, hogy a másod- meg a harmadosztályban csak ilyen merítési lehetőség volt.
  4. Részben lásd az első felvetést! Egyebekben meg milyen motiváció kellene/kellett volna a srácoknak?
  5. Ebben nem szívesen foglalok állást. Láttunk már vérprofiknál is olyat, hogy elhúzódott egy játékos felépülése.
  6. Erre csak azt mondom, hogy szép dolog az őszinteség, de ilyet bevállalni egyenlő a dilettantizmussal. Nem akarom Bognár Zsoltit és a csornaiakat megbántani, de az ő szintjüket és így az ellenük elért 3-0-át például minimum a helyén kellett volna kezelni. Ezek szerint nem sikerült.
  7. Szeretnék jelentkezni a sportigazgatói pozícióba. Persze könnyen pofázok egy laptop mellől, de ha csak annyit megtett volna valaki, hogy az idény előtt rápillant az előző szezon végeredményére, ezt a konklúziót könnyedén levonhatta volna.
  8. No ennyit a Double Pass-ról, meg az általuk végzett auditról. Most komolyan! Nem ezekben a nyomorult akadémiákban kellene többek között mentálisan megerősíteni az ott képzett srácokat? Mindegy! A pénz továbbra is érkezik a számlára. Azt meg kicsit önellentmondásnak érzem, hogy a nyomást nem bíró játékosokat konkrétan nyomás alá helyezi a prezidente: „ha a hétvégén nem győzünk a Puskás II ellen, akkor lépni kell, ez nyilvánvaló”.

Persze én is inkább pozitívan tekintek a dolgokra: van még húsz forduló, ráadásul a versenykiírás alapján negatív bravúr lenne, ha az osztályban ragadnánk.

És még nem is beszéltem a titkos szponzorjelöltekről, meg arról a nagyszerű hírről, hogy nagy valószínűség szerint továbbra is használhatjuk az ETO Parkot.

Ja és a legfontosabbat majdnem el is felejtettem:

HAJRÁ ETO!!!


A jegenyefák nem nőnek az égig

#
szárba szökkent

ne vágj ki minden fát!

Akik olyan idősek mint én, talán emlékeznek még arra, hogy a poszt címével megegyező írás jelent meg valamikor 1981 novemberében a Népsportban. Az apropót az adta, hogy az aktuális szezonban jól rajtoló ETO kissé megtorpant és csak 1-1-es döntetlent játszott a Békéscsabával.

Bizony-bizony! Az előző idényben kilátástalan játékkal a 11. helyen záró csapat tizenkét kör után csak két ponttal állt a Honvéd mögött a tabella második helyén, amikor bekövetkezett a Csaba elleni malőr és mivel a Dózsa és a Tatabánya is nyert, visszacsúszott a 4. pozícióba.

Több se kellett a sportújságnak, máris temetni kezdte a Verebes-csapatot és nem kis kárörömmel írta meg azt a genya cikket.

A csapat a következő meccsen 3-2-re vesztett Debrecenben.

Aztán abban a naptári évben nyert még öt meccset, köztük az FTC és a Honvéd elleni rangadókat. No meg hintett egy kilencest az Ózdnak és egy nyolcast a Szegednek és csak a Tatabánya elleni idegenbelei derbit adta 0-0-ra.

Hogy aztán mi lett a folytatás ’82-ben azt valszeg mindenki tudja és a Népsportnak is lassan fel kellett dolgoznia, hogy vidékre kell utaznia a kollégáknak, ha futballt akarnak látni vagy a bajnokcsapatról szeretnének írni.

Istenkáromlás lenne összehasonlítani a jelenlegi szituációt a ’81-essel, de a zsinórban benyelt három bukta után mégis ez a címsor ugrott be először: „A jegenyefák nem nőnek az égig”.

Szakmázni különösebben nem fogok, mert természetesen mindenki máshoz hasonlóan nekem is határozott véleményem van a történésekről és biztos vagyok benne, hogy tudom a tutit, de maradnék a szurkoló szerepében. Plusz a helyzet úgy hozta, mindössze az Érd elleni meccset láttam (2-2). No az a találkozó, ami a jelen ETO-jának állatorvosi lova lehet: ott már bőven megmutatkoztak azok a problémák, amik az osztály szintjéhez mérten nívós csapatok ellen feltételezhetően még inkább kijöttek.

Az én problémám az, hogy egy kissé fapadosra vettük a figurát. Nem sírom ide a nyíregyháziak által választott utat, bár úgy tűnik, hogy az – legalábbis egyelőre – működik. Az azonban biztos, hogy mind a keret összerakásakor, mind a szakmai stáb felállítása kapcsán, mind a körítés (értsd! szurkolói kommunikáció) tekintetében spórolósnak tűnik a történet. Nyilván ennek komoly financiális okai vannak, amik sok mindent magyarázhatnak. (Ha már a Szparit hoztam föl: ott ugye nem abból fakadtak a problémák, hogy egyik pillanatról a másikra eltűnt a két fő finanszírozó.)

A „szerethető csapat”, a „szinte kizárólag győri kötődésű srácok” szintű szövegek jók és kellenek is, de azért már bocsánat: ez nem egy falusi csapat, hanem a négyszeres magyar bajnok. És azt meg minden futballal csak egy kicsit is foglalkozó tudja, hogy a harmadosztály még ebben az elb***szott magyarfociban sem a csúcsok csúcsa. Ráadásul a tarcsi tavaly majdnem bajnok lett itt úgy, hogy igazából csak szórakozásból vett részt a buliban.

Ellenben már most az NB II-t kellene megalapozni és azt még a legelvakultabbak is látják, hogy ez a brigád vékony a hosszabbtávú feladatra.

Szóval lement tizenhárom forduló (csakúgy mint ’81-ben), az ETO a 3. helyen áll, ami a promt céloknak (ti. feljutás) megfelel, így nincs elveszve semmi.

Azt azonban látni kell, hogy amennyiben a mostani trend nem fordul meg gyorsan, a kezdeti lelkesedés lanyhulni fog és sportszakmailag sem biztos a siker útjára való visszatérés.

Márpedig maguktól a dolgok biztosan nem fognak megváltozni és a jegenyefák sem kezdenek az ég felé nőni.

szárba szökken

szárba szökken


#jegyzet

Egy kérdés bánt engemet…

#

unalomVajon sikerül a fiúknak összehozni egy héttel az indulás előtt még a sorsolást, vagy amolyan ‘patópálosan megvárjuk még a jövő hetet is, hogy aztán kiderüljön hova kell menni 4-5 nap múlva meccsre?

Esetleg tarthatnák a bajnokság kezdetén a sorsolást, hogy aznap reggel legyen igazi meglepetés mindenkinek a kezdés.

 

…és a szurkolók?

#
OMG!

OMG!

Az ETO hivatalos oldalán május 31-i az utolsó bejegyzés, ami a csapat szezonzáró, DVSC elleni meccséről tudósít.

Azóta csend és kriptaszag.

Pontosabban folyamatosan frissülnek az nb1.hu portálról belinkelt posztok, amik egyrészt nyilván k*rvára érdektelenek piszkosul érdekelnek egy átlagos ETO-hívőt, másrészt a gúglin két kattintással megtalálható sajtóhírekről van szó.

Ennyire kell a sok-sok találat, az emlékeim szerint valahogy a Tarsoly-birodalomhoz tartozó oldalnak – bár ők egyszer már elbúcsúztak a nagyközönségtől?

Az az ETO, amelyik hosszú évekig működtette a klubot, nem üzemel. A munkatársak – ha vannak még egyáltalán – érthető okokból nem rángatják az istrángot. Dr. Ökrös András, aki május elejéig volt az ETO FC Kft.”f.a.” ügyvezetője, immár a Nyíregyháza csapatát működtető vállalkozás ügyvezetőjeként hadakozik az MLSZ-szel.

Szóval kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy egy fair kis honlapot üzemeltessenek.

Az már szerintem érdekesebb, hogy egyelőre a nagypályás futballt átvevő futsalosok oldalán sem sikerült akár csal átmeneti jelleggel egy fület beapplikálni az érdeklődők számára.

Így aztán marad a békebeli módszer, azaz infók csepegtetése a releváns médiafelületeknek.

Ha valakit érdekel, nézze meg a Parma FC internetes oldalát.

A Serie A utolsó körében az ETO-hoz hasonlóan május 31-én mérkőzött az ‘I Gialloblu’: Genovában végeztek 2-2-re a Samppal.

Mai hír, hogy a csapat végül csak a Serie D-ben, azaz csak a legmagasabb amatőr osztályban, az olasz futballpiramis negyedik szintjén versenyezhet tovább.

A honlap ennek ellenére él.

Nem kellene példát venni?


Néhány friss infó az NBIII-ról

#

Az NB I-es csapatok jogosultak tartalékcsapatot indítani az NB III-ban. A csapatok többsége él ezzel a lehetőséggel, ezért az NB III-as bajnokság három 20 csapatos csoportban zajlik jövőre. Emlékezetes, hogy az NB I-esek második csapata – amelyben legfeljebb három 23 év feletti játékos lehet, – nem juthatnak fel a másodosztályba, de gyenge szereplés esetén kieshetnek a megye I-be. Az első osztály küzdelmei július 17-én indulnak, és a jövő nyári Eb-döntő miatt május 8-án zárulnak. Az NB II-es és az NB III-as bajnokság augusztus 3-án rajtol. Az NB II-es bajnokság is 16 csapattal indul, de a 2016/2017 szezontól 20 csapatosra duzzad fel. Ennek érdekében szükség lesz feltöltésre, amelyről a Versenyigazgatóság jogosult dönteni a Versenyszabályzat előírásának megfelelően. A bajnokság végén az első két helyezett jut fel az élvonalba, míg az utolsó kettő az NB III-ba esik ki, ahonnan 6 csapat jut majd fel a második ligába (a három ligából összesen). Így lesz 2016/17-ben 20 csapatos az NB II. – via mlsz.hu


Tovább az eszköztárra