posztok interjú címkével

No akkor most mi lesz?

#
noidea

ma dr. Drucskó rendel?

 

Az Elnök Úr szólt hozzánk és meglepőket mondott – szerintem.

Vegyük sorra.

  1. A szezon előtt nem mérték fel jól a játékoskeret minőségét.
  2. Félrekalibrálták az osztály nívóját.
  3. Az újonnan igazolt, tapasztaltabb focisták nem hozták a várt szintet.
  4. Páran – gondolom a régiek közül- csalódást okoztak.
  5. Pákolicz felgyógyulásának hosszát elmérte az orvosi stáb.
  6. Az első három meccs (ti. győzelmek a Csorna, a Tatabánya és a Csepel ellen, mindegyik itthon) után azt hitték, hogy minden oké.
  7. A félszezon közepén rájöttek, hogy eddig csak gyengébbekkel játszottunk.
  8. Az akadémiáról kikerült játékosokat agyonnyomja a tét, vesztett állásból nem tudnak fordítani.

Most lépjünk azon túl, hogy egy magát komolyan vevő klubnál a felsorolt nyolc tényezőből nem igazán tudom, hogy melyik merülhetne fel, anélkül, hogy annak ne lennének akárcsak személyi konklúziói. Talán csak az orvosi esetnél érzek bizonytalanságot.

Sportszeretőként én csak az alábbi kérdéseket teszem fel a fenti logikára felfűzve.

  1. Ha az siker, hogy az akadémisták többségét megtartottuk valamint az edzők személyében sem történt jelentős változás, akkor mi a túró okozhatott meglepetést a játékosok kapcsán?
  2. Nem ebben az osztályban játszott tavaly is tarcsi? A mezőnyben kétségtelenül megjelent négy bohócligás fakó, de egyebekben maradt a többség. Értem én, hogy új cég működteti a boltot, de akkor is…
  3. Rendben van, hogy nem dőzsöltünk a pénzben és most nem annyira vonzó ETO színekben futballozni, de valakik csak eldöntötték, hogy kit vegyünk meg. Nem hiszem el, hogy a másod- meg a harmadosztályban csak ilyen merítési lehetőség volt.
  4. Részben lásd az első felvetést! Egyebekben meg milyen motiváció kellene/kellett volna a srácoknak?
  5. Ebben nem szívesen foglalok állást. Láttunk már vérprofiknál is olyat, hogy elhúzódott egy játékos felépülése.
  6. Erre csak azt mondom, hogy szép dolog az őszinteség, de ilyet bevállalni egyenlő a dilettantizmussal. Nem akarom Bognár Zsoltit és a csornaiakat megbántani, de az ő szintjüket és így az ellenük elért 3-0-át például minimum a helyén kellett volna kezelni. Ezek szerint nem sikerült.
  7. Szeretnék jelentkezni a sportigazgatói pozícióba. Persze könnyen pofázok egy laptop mellől, de ha csak annyit megtett volna valaki, hogy az idény előtt rápillant az előző szezon végeredményére, ezt a konklúziót könnyedén levonhatta volna.
  8. No ennyit a Double Pass-ról, meg az általuk végzett auditról. Most komolyan! Nem ezekben a nyomorult akadémiákban kellene többek között mentálisan megerősíteni az ott képzett srácokat? Mindegy! A pénz továbbra is érkezik a számlára. Azt meg kicsit önellentmondásnak érzem, hogy a nyomást nem bíró játékosokat konkrétan nyomás alá helyezi a prezidente: „ha a hétvégén nem győzünk a Puskás II ellen, akkor lépni kell, ez nyilvánvaló”.

Persze én is inkább pozitívan tekintek a dolgokra: van még húsz forduló, ráadásul a versenykiírás alapján negatív bravúr lenne, ha az osztályban ragadnánk.

És még nem is beszéltem a titkos szponzorjelöltekről, meg arról a nagyszerű hírről, hogy nagy valószínűség szerint továbbra is használhatjuk az ETO Parkot.

Ja és a legfontosabbat majdnem el is felejtettem:

HAJRÁ ETO!!!


Koltai

#

Narancsban, de még ETO dresszben

Finoman szólva is hullámokat vet az online térben Koltai Tamás mai nyilatkozata, ami első közlésben a Kisalföldben jelent meg és már sfefe kolléga is idézett belőle részleteket.

Az egy dolog, hogy például olyan sztárok és valódi labdarúgók mint Gianluigi Buffon vagy éppen Angelo Di Livio egykori lépéseit vetik össze az ETO elhagyásáról szóló döntésével, de már-már a klubhoz való elkötelezettségét is megkérdőjelezik sokan.

Teszik egy olyan játékos kapcsán, aki gyakorlatilag a komplett pályafutását az ETO-nál töltötte.

Személy szerint én is nagyon örülnék, ha az NB III-ból újra az első ligát megcélzó csapat keretében minél többen lennének olyan, magyar szintén minőségi játékosok, akik most is itt vannak és akik számára a mezre varrt címer nem csak a munkaadó logóját jelenti.

Ez azonban egyszerűen nem várható el! És most nem arról beszélek, hogy Buffonnak meg Di Livionak nyilván belefért a büdzséjébe egy-két alsóbb osztályban eltöltött év, annak minden kényelmetlenségével együtt.

Mindenki nézzen már magába!

Őszintén és tiszta szívvel ki merik jelenteni a kritikusok, hogy az adott munkahelyüket akkor is tovább szolgálnák feltétel nélkül, ha az éppen nagy bajban lenne és egyébként lenne számukra lehetőség a továbblépésre?

Aki így tesz, az előtt tényleg megemelem nem létező kalapomat, de aki nem, azt sem vetem meg.

Koltai egyetlen kérdésre ad rossz választ a cikkben.

– Előfordulhat, hogy egy másik győri csapat, a Gyirmót  NB I-es lesz. Ha hívnák, akkor odaigazolna?
– Mivel győri vagyok és sok minden a városhoz köt, ebből a szempontból  előnyös  lehetne. Nyilván nem csak rajtam múlik a dolog, s akár ez a  megoldás is előfordulhat.

No ezt tényleg nem kellett volna, Tamás!

 


Ötéves terv

#

ötéves terv

A blogolás sok mindenre rákényszeríti az embert.

Például arra, hogy 199 forintért megvegye a Nemzeti Sport print változatát azért, hogy tökunalmas és semmitmondó exkluzív interjúkból tudjon meg fontos információkat.

(Közben meg le kell nyelni a pirulát: a címlapon Varga Roland örömködik…)

Néha azonban tényleg találni gyöngyszemeket.

Költségvetésünk biztos lábakon áll, három-négy bevételi forrásra biztosan számíthatunk. A város mögöttünk áll – sőt további szponzorok, támogatók is érkezhetnek.

(…)

Az eredeti elképzelésünk az, hogy a felnőttcsapatnak öt év alatt kell visszakerülnie az élvonalba. Persze nem sértődünk meg, ha három év alatt veszi sikerrel az akadályokat. Tisztában vagyunk vele, hogy fontos az eredményesség – ráadásul a győri szurkolók is éhesek az újabb sikerre. Győri fiatalokból, helyi kötődésű labdarúgókból igyekszünk kialakítani a keretet. Olyan játékosokra van szükségünk, akiket a helyiek szeretnek, elfogadnak és szívből tudnak nekik szorítani.

– mondja dr. Drucskó Zoltán ügyvezető.

Emlékszik még valaki a férfi kézilabdacsapat agóniájára? (Aki nem, az olvashat róla itt és itt.)

Kicsit több mint két évvel ezelőtt adott dr. Hoffmann László interjút az Origónak, amiből most idéznék egy rövid részletet.

Két éve mégis visszatért a férfi kézilabdába, és a Széchenyi ESE másodosztályú csapatánál a szakosztály támogatói körének vezetője lett. Azt mondta, cél, hogy három év alatt élvonalbeli legyen a SZESE. És úgy tűnik, most sikerülhet, hiszen veretlenül vezetik a másodosztály Nyugati csoportját.

 

Tudja, eltelt tíz év, és kellett valami újat csinálnom. Úgy éreztem, ez a feladat összeegyeztethető a civil foglalkozásommal. Décsi Gáborral és Gerháth Zoltánnal azon kezdtük el gondolkodni, hogyan támaszthatnánk fel a férfi kézilabdát Győrben. Elsőre az ETO-ra gondoltunk, de a férfi szakosztály haldoklott, morális mélyponton volt, és óriási adóssággal bírt, így kerültünk kapcsolatba a Széchenyi Egyetemmel. Arra gondoltunk, hogy egy idehaza teljesen új filozófia alapján működő klubot alakítunk ki, a tanulást és a sportot összekapcsolva dolgozunk. Amíg két éve három iskolában nyolcvanan kézilabdáztak, most tizenegy iskola segítségével már ötszáz főről beszélhetünk. A bázis és a háttér megvan, most olyan játékosokat kell nevelni, akiből majd idővel szurkoló, sőt támogató lesz. Reméljük, hogy a munka és a tanulás együttes hatása vonzó lesz.

 

Ez azt jelenti, tejes egészében győri játékosokra építene a klub?

 

A mostani tizenhatos keretben is tizenöt győri kézilabdázó van. A városban volt jó utánpótlásképzés, megvannak a hagyományok, erre kell építeni. Persze, ha feljutunk, és előrelépünk, akkor nem kizárt, hogy lesz egy-egy nem győri, esetleg külföldi játékos, de az alapfilozófiát ez sem változtathatja meg.

 

Elégedett az elmúlt két év eredményeivel?

 

Sportszakmailag talán kicsit gyorsan haladunk, de ha feljutunk, és két-három évet erősödünk az NB I-ben, akkor álmodhatunk nemzetközi kupaszereplésről.
(…)
A közelmúltban a bajnok MKB Veszprémmel játszottunk a Magyar Kupa nyolcaddöntőjében, kikaptunk 42-28-ra, de az egyetemi csarnokba háromezer szurkoló jött ki. Háromezer fizető néző, mert nem alacsonyítjuk le a sportágat azzal, hogy csak a telt ház miatt ingyenjegyeket osztogassunk. Ez nagyon jó visszajelzés volt arra, hogy Győrben van igény a férfi kézilabdára, a mérkőzés után több támogató is jelezte, beszállna a csapat szponzorálásába. Az a klub, amely egy lábon akar megállni, halálra van ítélve. Én hosszú távon működő klubmodellben gondolkodom, olyan klubban, amely értéket teremt, saját utánpótlással bír, ahol nem kell politikusokhoz dörgölőzni és hozzánk csapódott kalandorokkal dolgozni.

A két eset nem teljesen egyforma, de azért vannak hasonlóságok. Remélem azok, akik most az ETO feltámasztását tűzték ki céljuknak, tanulnak a kézisek hibáiból, hiszen az a csapat aztán tényleg feljutott az NB I-be, de ott a biztató kezdet után nem tudott megragadnia és retúrjeggyell vissza is hullott a másodosztályba.

Most meg annak kellett örülni, hogy nem zuhant tovább.


Az út eleje

#

Szeitz Tibor újságíró legjobb szándéka ellenére is kissé PR-ízű beszélgetés jelent meg a Kisalföld Online-on dr. Drucskó Zoltánnal, a klubot a jövőben működtető ETO Futsal Kft. ügyvezetőjével.

Az első tanulság: ne feltétlenül jogászt kérdezz, ha választ is szeretnél a kérdéseidre.

Az interjúban szereplő főbb gondolatok a következők.

1. Az NB III-as indulás elvi lehetőségéhez szükséges 135 vagy 150 millió forint forrása üzleti- és adótitok miatt – a titokzatos partner kérésére – nem publikus, ami nyilvános, hogy közpénz nem került a rendszerbe.

2. Az ETO Futsal Kft. jelenlegi többségi tulajdonosa az ETO Futsal Club, mellette még maga dr. Drucskó birtokol tulajdonrészt, azonban a struktúra a megváltozott helyzet következtében később módosulhat. Ha a futballcsapat feljut a másodosztályba, a működtetésre új gazdasági társaságot fognak alapítani. (A 2010-ben alapított ETO Futsal Kft. eddig csak 2011-ben realizált 1,2 millió forint bevételt, 2013-ig bezárólag a többi lezárt üzleti évben egyáltalán nem volt forgalma, így értelemszerűen folyamatosan minuszos a cég. A saját tőkéje minden évben negatív, ami miatt a hatályos szabályok miatt már lépéseket kellett volna tennie, pl. a jegyzett tőke emelésével. A 2014-es beszámoló még nem ismert, így elképzelhető, hogy ezt a mulasztást már orvosolták. Az kétségtelen, hogy szigorúan a számok alapján ez nem egy működő cég, de ha valaki veszi a fáradságot és megnézi a profi klubokat működtető többi gazdasági társaság analtikáit, jellemzően ott is unortodox adatsorokat fog látni. A Győri ETO FC Kft. 2013-ban 840 millió forint bevétel mellett közel 500 milliós üzemi veszteséget mutatott ki. Ugye elvileg mi voltunk az egyik legstabilabb futballvállalkozás és a bekövetkezett bukta sem emiatt történt. Szóval itt most csak tényeket mutatok be és kerülném a minősítést.)

3. A harmadosztályú licenc még nincs meg, de a végső döntéstdöntést csak május 26-ig kell meghoznia a szövetségnek. A pozitív üzenet az, hogy nem kért a bizottság hiánypótlást, ami indirekt módon igazolja, hogy minden oké.

4. A jelenlegi NB III-as keret tagjaira számít az elnök, de közel sem biztos, hogy sikerül őket megtartani. A Borkai polgármester által is előszeretettel bedobott ármány kap itt hangot: egyesek ellenünk dolgoznak.

5. Az NB I-es csapat körül dolgozóknál a létszám szűkítése valamint a bérek (lefelé történő) korrekciója várható. Az ügyvezető óvatosan ugyan, de minőségi cserékre is utal.

6. Preszeller Tamásnak van a legmagasabb iskolai végzettsége, ezért lehetne ő a legfőbb szakmai felelős.

7. A centerpályán tervezik a bajnoki meccsek megrendezését, de a kondíciók még nem tisztázottak és ugye itt a csődbiztosnak is van szava.

8. A futsalt támogató Rábával tárgyalni fognak az esetleges szponzorációról, de jelenleg nem reális, hogy a cég újabb pénzeket fordítson a sportra. Az újságírói kérdés az Audi esetleges szerepvállalását is pedzegeti, a válaszoló azonban ezen finoman elsiklik.

9. Nem kizárt, hogy két év múlva újra első osztályú legyen a klub, a szándék mindenesetre megvan rá.

Nyilván nem lehet más cél mint a bohócliga, de legyen mindenki számára intő jel az, ami nagy hagyományokkal rendelkező férfi kézilabda csapattal történt vagy éppenséggel történik.

A két sztorit nem lehet összevetni, de a tanulságokból ettől még lehet tanulni.

Az alap az építkezéshez, ha szépséghibákkal is, de megvan.

Ebből a székből tényleg csak azt szeretném kérni, hogy ne rontsák el a játékunkat. A szurkoló, ha látja az akaratot és a jószándékot, könnyen megbocsát.

A sumákolásnál azonban hamar haragos lesz.

 


A kimaradásodnak mennyire lehetett oka az, hogy állítólag nem mindig élsz sportemberhez méltó életet?
– Ez sajnos rettenetesen el van túlozva. Soha nem tagadtam, nem titkoltam, hogy szívesen eljárok szórakozni, beülni ide-oda, de semmivel sem gyakrabban, mint bármelyik másik magyar játékos.

Völgyi Dani nyilatkozott a csakfoci.hu-n, ahol elmondja hogy szerinte nem is fontos az hogy megdögöljön valaki az edzésen, és kihozza magából a maximumot, ha így is tud valaki csupa szívvel játszani egy bajnokin. Minden más a csakfocin olvasható ide kattintva.