A megújult honlapon tegnap megjelent egy interjú Imrik Lászlóval, a csapat friss igazolásával.
Nincsenek túl nagy elvárásaim az ilyen típusú beszélgetésekkel szemben, mert ezekből a legritkább esetben lehet érdemi információkhoz jutni. A péeresek által gondosan összerakott szövegek szoktak szembejönni az emberrel, amiből kiderül, hogy milyen nagy öröm/megtiszteltetés/lehetőség (a kívánt rész aláhúzandó!) itt lenni, mennyire jó a társaság/az infrastruktúra/a szakmai stáb (szintén feleletválasztós) és hány címet fogunk elnyerni az aktuális egész vagy félszezonban (itt lehet nagyot fakítani).
Most azonban a műfaj megújításának lehetünk a tanúi vagy szimplán egy troll szerkeszti az oldalt.
Lássuk hát a gyöngyszemeket, mert van belőlük bőven! Szöveghű közlések következnek, amelyek néhol a nyugalom megzavarására alkalmas részeket is tartalmazhatnak!
i) Jobb kétszer mint egyszer sem.
„Mikor kezditek az edzéseket?
– A hétfőn megkezdtük az érdemi munkát, mindenkinek volt egy futó programja, amit heti 3x, 4x csinálni kell, ma egy felméréssel megkezdtük a felkészülést a tavaszra.”
ii) Nem kertelek: fogalmam sincs, hogy mi az alábbi válasz veleje…
„Mit gondolsz, miben tudsz segíteni majd az ETO FC Győr játékában?
– Így a rutinosabb játékosok közé tartozva – biztos vagyok benne, hogy a vezetőség és az edzőnk részéről érkezésemmel a fiatalabb és tapasztaltabb játékosok arányát kedvezően eltalálva, – úgy gondolom, fogok tudni segíteni. Szeretnék nyújtani a középpályán egy egészséges egyensúlyt nyújtani, és gólokkal, gólpasszokkal hozzátenni a játékhoz, ezzel a csapatot támogatni az egyenletes teljesítményéhez.”
iii) Nehezen rekonstruálható az előélet, de egy ETO-kvízbe jó lesz.
„Mi okozna a legnagyobb örömet számodra az ETO-nál?
– Először is, hogy úgy gondoltak rám a vezetőink, hogy tudok a csapatnak segíteni. Az előző idényben volt egy porcműtétem a nyáron, ami miatt nem úgy sikerült a szezon, ahogy szerettem volna. Utána nem tudtam visszaverekedni a kezdőcsapatba, de nem mondtak le rólam, nem kellett volna eljönnöm csak ezért, becsületesen végezetem továbbra is a munkát stabil kerettagként. Azonban az ETO megkeresése egy olyan pozítívum most a számomra – valamint a jövőkép, amit felvázoltak nekem a vezetők – amiért sokszorosan csak az lett a célom, hogy az ETO-val minél jobb eredményt érjünk el, támogassam minél jobb szereplésünket, és elérjük azt közösen, hogy minden egy hullámhosszon legyen.”
iv) A cél legalább egyértelmű, bár én a belőtt százalékot keveslem.
„Véleményed szerint sikerül az NBII-be jutás az ETO-nak idén?
– Én úgy vagyok vele, személy szerint is csak az a célunk. Ahogy a tabella így áll, attól függetlenül, minden játékos és jómagam is azon leszünk, hogy ezt a klubot oda visszajuttassuk, ahova való. Az első osztályba! Biztos vagyok benne, hogy maximálisan mindent meg fogunk tenni ennek érdekében. Úgy vélem, ha a keretből mindenki a játékos-tudásának minimum a 70%-kát fogja nyújtani, akkor sikerülni fog a feljutás.”
v) Ott leszünk, srácok!
„Végezetül, mit üzensz a győri szurkolóknak?
– Szeretettel várunk mindenkit, bízunk benne, hogy minél többen lesznek mérkőzéseinken. Szeretnénk azt, hogy már a felkészülési meccseken ki tudjuk egy olyan közönségszórakoztató játékot alakítani, ami még több nézőt tud majd kicsalogatni a Stadionba. Bár hozzáteszem, így is elég sok szurkoló jár a meccsekre, a statisztikát böngészve ezt megállapíthatjuk. Azon leszünk, hogy a játékunk fordulóról, fordulóra javuljon és a nézők jó meccseket láthassanak!”
Mindezt csak úgy tudnám jellemezni: fantasztikus! A DVTK Egervári Sanyi bácsis polgárpukkasztása még messze van, de kellő alázattal az a szint is elérhető.
P.S. Az anyagot ma változtatás nélkül (értsd: az összes hibával együtt!) lehozta a kisalfoldfoci.hu oldal is. ‘A gép forog, az alkotó pihen.’