Ennek a posztnak már réges régen meg kellett volna születnie, mert ami tegnap a dorogi meccs végén történt, az nem a semmiből érkezett.
Mert ugyan milyen üzenete volt és van a folyamatos militáns retorikának, a klubszínekhez semmilyen formában nem köthető fekete külső megjelenésnek, a khmm…, finoman szólva is necces szimbolikának?
Igaz, a magam részéről korábbra vártam a robbanást, mondjuk a Videoton II elleni idegenbeli derbin vagy éppenséggel az FTC tartalékkal megvívott hazai bajnoki előtt, utána vagy közben.
Eddig azonban ez az arctalan massza megmaradt a verbális izmozásnál, ami azonban már így is rengeteg pénzébe került az ETO-nak. (Lásd még MLSZ összeesküvés a győri futball ellehetetlenítése érdekében, blablabla… Az új időszámítás, azaz nyár óta ki is okozta a legtöbb, a szövetség honlapja alapján könnyen számszerűsíthető kárt az egyesületnek?)
Közben a klub a nyilvánosság szintjén egy alkalommal sem jelezte, hogy ennyi és ne tovább! Miért is? Fontosabb ez a hangos, de vállalhatatlan minoritás, mint esetleg az a masszív többség, amelynek nem feltétlenül a balhé jelenti a klubhűség kinyilvánítását és uram bocsá’, nem megy ki minden meccsre?
A tét pedig hatalmas. Nem túlzás azt mondani, hogy a száztizenegy éves klub fennmaradása forog kockán. Nem vet fel minket a pénz, ez tisztán látszik az aktuális játékoskeretből.
Ilyen imidzzsel pedig nem hiszem, hogy sikerülne meggyőzni akár csak egy potenciális szponzort is arról, hogy igen, érdemes az ETO-ba invesztálnia.
Elég volt! És ezt a klub felelős vezetőinek is jól hallhatóan ki kell mondaniuk. Hosszú és göröngyökkel teli lesz ez az út, nem vitás, de tudniuk kell, hogy nagyon-nagyon sok ETO-szimpatizáns támogatására számíthatnak.
Dobjuk ki a kacatot és induljunk el egy másik irányba – együtt!